A Gépipari Minisztérium és a Vegyipari Minisztérium karimái között több szempontból is jelentős különbségek vannak, főként az alkalmazásukban, anyagaikban, szerkezeteikben és nyomásszintjükben tükröződnek.

1 Cél

Mechanikus karima: főként általános csővezeték-csatlakozásokhoz használják, alkalmas alacsony nyomású, alacsony hőmérsékletű, nem korrozív folyadékvezeték-rendszerekhez, például vízellátáshoz, gőzhöz, légkondicionálóhoz, szellőztetőhöz és egyéb csővezeték-rendszerekhez.

Vegyipari Minisztérium karimája: Kifejezetten vegyipari berendezések és vegyipari csővezetékek csatlakoztatására használják, alkalmas összetett körülményekre, például nagy nyomásra, magas hőmérsékletre és erős korrózióra. Széles körben használják a kőolaj-, vegyipari, gyógyszeripari stb. területeken.

2 Anyagok

Mechanikus karima: általában szénacél anyagból készül, amely viszonylag puha, de megfelel az általános csővezeték-csatlakozások szilárdsági és tömítési követelményeinek.

A Vegyipari Minisztérium karimái nagy szilárdságú anyagokból, például rozsdamentes acélból készülnek, hogy megfeleljenek az összetett munkakörülmények követelményeinek. Ezek az anyagok jó korrózióállósággal, valamint magas hőmérsékleti és nagy nyomásállósággal rendelkeznek.

3 Szerkezet

Mechanikai osztály karimája: A szerkezet egyszerű, főként alapvető alkatrészekből áll, mint például karimalemez, karima tömítés, csavarok, anyák stb.

Vegyipari osztály karimája: A szerkezet viszonylag összetett, beleértve az alapvető alkatrészeket, mint például a karimák, karimák tömítései, csavarok, anyák stb., valamint további alkatrészeket, például tömítőgyűrűket és karimákat a tömítés és a teherbírás növelése érdekében.

4 nyomásszint

Mechanikus karima: Az alkalmazott nyomás általában PN10 és PN16 között van, alkalmas alacsony nyomású csővezeték-rendszerekhez.

Vegyipari Minisztérium karimája: A nyomás elérheti a PN64-et vagy akár magasabb értéket is, ami kielégíti a nagynyomású csővezeték-rendszerek igényeit.

TA Gépipari Minisztérium és a Vegyipari Minisztérium karimái között jelentős különbségek vannak a felhasználás, az anyag, a szerkezet és a nyomásbesorolás tekintetében. Ezért a karimák kiválasztásakor átfogóan figyelembe kell venni az adott csővezeték-rendszert és a felhasználási körülményeket annak biztosítása érdekében, hogy a kiválasztott karimák megfeleljenek a rendszer üzembiztonságának és stabilitásának követelményeinek.