A repedésképződés mechanizmusának elemzése elősegíti a repedés alapvető okának megértését, ami objektív alapja a repedésazonosításnak. Számos kovácsolt repedéseset-elemzésből és ismételt kísérletekből megfigyelhető, hogy az ötvözött acél kovácsolt darabok mechanizmusa és jellemzői nem szimmetrikusak, ami kulcsfontosságú a repedések kialakulásában.

1. Szimmetrikus mechanizmussal és jellemzőkkel rendelkező nyersanyagok.

A deformáció teljes folyamata során a diszlokáció a csúszó sík mentén mozdul el, és amikor eléri az útakadályt, felhalmozódik, és elegendő talajfeszültséget okoz ahhoz, hogy repedéseket, kavitációt és mikrorepedéseket okozzon a diszlokációk kölcsönhatása miatt, ami a makrogazdasági repedések fejlődési trendjével kombinálódik. Ez a kulcsfontosságú eredmény az alacsony deformációs hőmérséklethez (alacsonyabb, mint a feszültségnövekedési hőmérséklet), vagy a deformációs szint túl nagy, a deformációs sebesség túl gyors. Ez a fajta repedés gyakran transzgranuláris vagy transzgranuláris és intergranuláris keverék, de mivel a magas hőmérsékletű molekulák nagyobb külső diffúziós sebességgel rendelkeznek, ami elősegíti a diszlokáció felemelkedését, felgyorsítja a kovácsolás javítását és a feszültségnövekedést, így a deformációs folyamat során már kialakult mikrorepedések könnyen javíthatók. Megfelelő deformációs hőmérsékleten a deformációs sebesség viszonylag lassú, és nem alakulhatnak ki makrogazdasági repedések.

2. Egyenetlen mechanizmusú és jellemzőjű nyersanyagok.

Az aszimmetrikus mechanizmusú és tulajdonságú anyagok esetében a repedések általában a szemcsehatárokon és egyes fázisoldalakon fordulnak elő. Ez azért van, mert a kovácsolási deformáció általában a fémes anyagok azonos szilárdsági hőmérséklete körül megy végbe. A szemcsehatár deformációja nagyon nagy, így a fémes anyagok szemcsehatára a kohászati ​​ipar hátránya, a másodlagos fázis és a nemfémes anyagok ezen a területen koncentrálódnak. Magas hőmérsékleten az egyes nyersanyagok szemcsehatárain található alacsony oldhatósági pontú vegyi anyagok olvadást, szigorú szilárdságot eredményeznek.

Csökkenti a nyersanyagok képlékeny alakváltozását; Magas hőmérsékleten a környező anyagokban lévő egyes elemek (kén, réz stb.) a szemcsehatár mentén diffundálnak a fém anyag belsejébe és külsejére, ami a másodlagos fázis rendellenes megjelenését és a szemcsehatár gyengülését eredményezi. Másrészt a hagyományos fémanyagok gyenge kötést mutatnak egyes fázisokkal a két fázis fizikai és kémiai tulajdonságainak eltérései miatt.

A kovácsoláshoz általában használt nyersanyagok általában nem szimmetrikusak. Ezért a szabad kovácsolt darabok repedése a magas hőmérsékletű kovácsolási deformáció során a szemcsehatár vagy a fázishatár mentén keletkezik és fejlődik ki.