Kovácsolt tárgyakA kioltás után a martenzit és a visszamaradó ausztenit instabilak, spontán szerveződési átalakuláson mennek keresztül a stabilitás felé, például a martenzitben lévő túltelített szén kiváltja a maradék ausztenit bomlását, elősegítve az eltolódást. A megeresztés során a megeresztés egy nem egyensúlyi szerveződés, amely kiegyensúlyozza a szervezet folyamatait. Ez a folyamat az atommigrációtól és diffúziótól függ, és a folyamat a befejeződéssel együtt halad. Minél magasabb az égési hőmérséklet, annál gyorsabb a diffúziós sebesség. Ezzel szemben a megeresztési hőmérséklet növekedésével a kovácsolt termékek kioltási szerkezete számos változáson megy keresztül. A mikroszerkezeti átalakulás helyzetétől függően a megeresztést általában négy szakaszra osztják: martenzit bomlás, maradék ausztenit bomlás, keményfém felhalmozódás növekedése és ferrit átkristályosodás.
Az első szakasz (200)
(1) kovácsolásA martenzit 80°C alatt bomlik le, az acél Ming-S szerveződésátalakulás nélkül bomlik le, a martenzitben a szén csak részlegesen fordul elő, és nem kezd el bomlani. 80-200°C-on a martenzit bomlani kezd, rendkívül finom karbidok válnak ki, ami csökkenti a martenzit tömegarányát a szén kovácsolt tárgyakban. Az alacsony megeresztési hőmérséklet miatt a martenzites kiválás során csak egy része túltelített szénatom válik ki, így továbbra is szén marad a - Fe túltelített szilárd oldatban. A nagyon finom karbid kiválása egyenletesen oszlik el a martenzit mátrixában. Az alacsony telítésű martenzit és a nagyon finom karbid vegyes szerkezetét megeresztett martenzitnek nevezik.

(2)kovácsolásA második szakaszban (200-300 °C) végzett megeresztés során a maradék ausztenit bomlás 200-300 °C-ra emelkedett, a martenzit bomlása folytatódott, de a domináns változás a maradék ausztenit bomlása volt. A maradék ausztenit bomlása a szénatomok tágulásán keresztül történt, részleges területet képezve, majd alfa fázisra és keményfém-szervezet keverékére bomlott, nevezetesen bainit kialakulásával. Az acél keménysége ebben a szakaszban nem csökkent egyértelműen.
(3)A kovácsolásos megeresztés harmadik fázisú (250-400) keményfém-átalakulása ebben a hőmérsékleti tartományban történik. A magas hőmérséklet miatt a szénatomok diffúziós képessége erősebb, a diffúzió képes a vasatomokat is visszanyerni, a martenzit lebontja a kicsapódó karbidok átalakulását, és a maradék ausztenit bomlás viszonylag stabil cementitté alakul át a karbidok szétválásával és átalakulásával, a martenzit szén tömegarányának csökkenésével, a martenzites rács torzulása eltűnik, a martenzites átalakulás ferritté alakul, ferrites mátrixeloszlás jön létre a kis szemcsés vagy lemezes cementit szerveződésén belül, a megeresztésnek nevezett szerveződés lényegében megszünteti ezt a fázist, az ausztenites edzési feszültség, keménység, képlékenység és szívósság javul.

(4)A kovácsolás-megeresztés negyedik szakaszában (GGGG400) a keményfém felhalmozódása és a ferrit átkristályosodása a nagyon magas megeresztési hőmérséklet miatt történik. A szén- és vasatomok erősen szaporodnak. A harmadik fázisban a cementitpelyhek folyamatosan szferoidizálódnak, és több mint 500-600 fokos növekedést mutatnak. Az alfa-átkristályosodás fokozatosan történik, a ferrit elveszíti az eredeti lemezszalag vagy lemez morfológiáját, és sokszögű szemcseeloszlást képez a ferrites mátrixú szemcsés keményfémek szerkezetében. A megeresztő szorbitnak nevezett csoport jó átfogó mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, a fázis és a rács torzulása kiküszöböli a belső feszültséget.

(168 kovácshálótól)