Nagybankovácsolás, ha a nyersanyagok minősége rossz, vagy a kovácsolási folyamat nem megfelelő időben történik, a kovácsolási repedések gyakran könnyen előfordulhatnak.
A következőkben bemutatunk néhány esetet, amikor a kovácsolás során repedés keletkezett rossz minőségű anyag miatt.
(1)Kovácsolástömbhibák okozta repedések

A legtöbb öntöttvashiba repedést okozhat kovácsolás közben, amint az a ábrán is látható, amely a 2Cr13 orsókovácsolás központi repedése.
Ez azért van, mert a kristályosodási hőmérséklet-tartomány szűk, és a lineáris zsugorodási együttható nagy, amikor a 6T öntvény megszilárdul.
A nem megfelelő kondenzáció és zsugorodás, a belső és külső rész közötti nagy hőmérsékletkülönbség, valamint a nagy axiális szakítófeszültség miatt a dendrit megrepedt, és tengelyek közötti repedést képezett a tuskóban, amely a kovácsolás során tovább tágult, és repedéssé vált az orsókovácsolásban.

A hiba a következőképpen szüntethető meg:
(1) Az olvadt acélolvasztás tisztaságának javítása;
(2) A tuskó lassú hűtése, csökkentve a hőfeszültséget;
(3) Használjon jó fűtőközeget és szigetelősapkát, növelje a zsugorodás töltési képességét;
(4) Használja a középső tömörítő kovácsolási eljárást.

(2)Kovácsolásrepedések, amelyeket az acélban lévő káros szennyeződések kicsapódása okoz a szemcsehatárok mentén.

Az acélban található kén gyakran a szemcsehatár mentén FeS₂ formájában csapódik ki, amelynek olvadáspontja mindössze 982 ℃. 1200 ℃-os kovácsolási hőmérsékleten a szemcsehatáron lévő FeS₂ megolvad, és folyékony film formájában veszi körül a szemcséket, ami tönkreteszi a szemcsék közötti kötést és hősérülékenységet okoz, a repedés pedig enyhe kovácsolás után következik be.

Amikor az acélban található rezet 1100–1200 °C-on peroxidációs atmoszférában hevítik, a szelektív oxidáció miatt rézben gazdag területek alakulnak ki a felületi rétegen. Amikor a réz ausztenitben való oldhatósága meghaladja a rézék oldhatóságát, a réz folyékony film formájában oszlik el a szemcsehatáron, ami a réz ridegségét okozza, és nem kovácsolható.
Ha az acél ónt és antimont tartalmaz, a réz ausztenitben való oldhatósága jelentősen csökken, és a ridegedési hajlam fokozódik.
A magas réztartalom miatt az acél kovácsolt tárgyak felülete a kovácsolás melegítése során szelektíven oxidálódik, így a réz a szemcsehatár mentén dúsul, és a kovácsolási repedés a szemcsehatár rézben gazdag fázisa mentén történő nukleációval és tágulás révén alakul ki.

(3)Kovácsolási repedésheterogén fázis okozta (második fázis)

Az acél második fázisának mechanikai tulajdonságai gyakran nagyon eltérnek a fémmátrixétól, így a további feszültség a deformáció során a teljes folyamatplaszticitás csökkenését okozza. Amint a lokális feszültség meghaladja a heterogén fázis és a mátrix közötti kötőerőt, megtörténik a szétválás, és lyukak alakulnak ki.
Például az acélban található oxidok, nitridek, karbidok, boridok, szulfidok, szilikátok stb.
Tegyük fel, hogy ezek a fázisok sűrűek.
A lánc eloszlása, különösen a szemcsehatár mentén, ahol a gyenge kötőerő fennáll, magas hőmérsékletű kovácsolás esetén repedéseket okoz.
A 20SiMn acél 87t tuskóinak szemcsehatára mentén kiváló finom AlN által okozott kovácsolási repedések makroszkopikus morfológiáját oxidálták és sokszögű oszlopos kristályokként ábrázolták.
A mikroszkópos elemzés azt mutatja, hogy a kovácsolási repedés a nagy mennyiségű finomszemcsés AlN kiváláshoz kapcsolódik az elsődleges szemcsehatár mentén.

Az ellenintézkedésekmegakadályozza a kovácsolás repedésétAz alumínium-nitrid kristály menti kicsapódása által okozott hatások a következők:
1. Korlátozza az acélhoz adott alumínium mennyiségét, távolítsa el a nitrogént az acélból, vagy gátolja az AlN kicsapódását titán hozzáadásával;
2. Forró szállítású öntvény és túlhűtött fázisváltási kezelési folyamat alkalmazása;
3. Növelje a hőadagolási hőmérsékletet (> 900 ℃) és közvetlenül hőkezelje a kovácsolást;
4. Kovácsolás előtt elegendő homogenizációs hőkezelést végeznek a szemcsehatáron történő kicsapódási fázis diffúziójának elősegítésére.